A projektterület jellemzése
A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, a Tisza hullámterületén. Teljes népessége 1391 fő, területe 40,4 km2. A tájat mesterségesen kialakított felszíni formák, árvízvédelmi gátak és kubikgödrök tagolják. A mintaterület egy korábban létesült, több hektár kiterjedésű kubikgödör-rendszer – a Bivalyos-tó – és fás legelő környezetében található. A Bivalyos-tó egy értékes vízi vegetációval bíró vízmegtartó terület. Tiszatarjánban minden évben egyre melegebbek a nyarak és egyre inkább nő a hőhullámos napok száma is. A tiszatarjáni ártér a kiszámíthatatlan, erőteljes áradásoknak, a tartós és egyre gyakoribb aszályoknak, valamint a belvíznek egyaránt rendkívüli mértékben kitett.
Slideshow:
Célkitűzés
Tiszatarján a víznek nagymértékben kitett település. Tavasszal jellemzően a belvíz vagy árvíz, nyáron az aszály okoz mezőgazdasági károkat, segítve az inváziós növények terjedését. A projekt célkitűzése az ártér árvízbefogadó-képességének növelése, a vízvisszatartás mértékének emelése volt.
Tevékenységek
Bivalyos-tó összenyitása: sekély vizes élőhely javítása
A tiszatarjáni mintaterületen megtörtént a nyugalmi talajvízszintnél - ez 89,45 mBf. Összességében 2,91 hektár vízfelszínű és 17.300 m3 víztérfogatú Bivalyos-tó kisvizes időben egymástól elszeparált víztereinek az összenyitása, és a sekélyebb part menti terület arányának növelése. A sekélyebb part menti élőhelyek területének bővítése érdekében a Bivalyos-tó északnyugati sarkánál „lankásítottak”, kétféle természetközeli módon is rendezték a meredek rézsűt.
Új vízmeder: sekély vizes élőhely létrehozása
Ezenkívül készült egy új, sekély meder, ami szintén összeköttetésben van a régi kubikgödrökkel. A tó felszíne 0,15 hektár, térfogata 975 m3 maximális vízszint esetén. Vízzel való feltöltése a Tisza árhullámaiból történik, 90,80 mBf szintet meghaladó vízszint kialakulása esetén. Az új vizes élőhely vízzáró, illetve közepesen vízzáró tulajdonságú földtani közegben épült meg.
A két tavat összekötő földárok: vízelvezetés vízhiányos időszakban
Az új vizes élőhely és a Bivalyos-tó között egy 75 m hosszú földárok épült, melynek feladata az új vizes élőhely lecsökkent vízállása esetén, az oxigénhiányos állapotot megelőzően a víz és élővilágának a Bivalyos-tó felé történő leeresztése. Az árokba elhelyezésre került egy betétpallós vízszintszabályozó műtárgy is, az új vizes élőhely vízszintjének szabályozása céljából.
Tanösvény létrehozása: ökoturizmus
A Bivalyos-tó körül kialakított tanösvény 1760 méter hosszú és 7 állomásból áll. Tartozik hozzá egy 13 méter hosszú, fából készült víz fölé nyúló stég és egy esőbeálló is
Potenciális hatások/előnyök
Az éghajlatváltozás mérséklése
Tiszatarjánban a természetes vízmegtartás a Bivalyos-tó körüli területet érinti. Célja a hullámtéri élőhelyek rehabilitációja a vízmegtartó képesség növelésével, valamint az invazív növények visszaszorításával. A koncepció alapját hullámtéri vizes élőhelyeken az árvíz megtartása és tárolása képezi, a nyári aszályos időszakokban a talajvíz pótlása céljából. A tiszatarjáni mintaterületen végrehajtott beavatkozások a már meglévő sekély vizesélőhelyek javítása és újak létrehozása köré épült, melyek javítják a hullámtér vízmegtartó/ vízszállító kapacitását.
2011-es mérések alapján a Tisza vízállásának februári növekedése jelentős hatással volt a talajvízszintre, mely kb. 1 méterrel megemelkedett a Tiszatarján belterületén található kút esetében. A hullámtérre kijutó víz megtöltötte az új, sekély vizes terület medrét és a Bivalyos-tó vízszintjének megemelkedését is maga után vonta, majd június végére, egy hónap alatt kiszáradt. A Bivalyos-tóban is bekövetkezett egy közel 60 cm-es vízszint csökkenés augusztus elejéig a csapadékos időjárás ellenére. Az intenzív csapadékesemények ellenére a záporokból nem származott jelentős vízpótlás, a rendszer működése teljes mértékben a Tisza vízjárásának (és az ahhoz kapcsolódó talajvíznek) a függvénye.
Biodiverzitás és ökoszisztéma szolgáltatások
A település célja a vízibivalyokkal történő legeltetés fenntartása, valamint az ökoturizmus előmozdítása. A helyi ökoturizmus fejlesztése érdekében a helyreállított hullámtéren, a kis tórendszer környékén látogatóösvény – Vízibivaly tanösvény – került kialakításra. A beavatkozás épít a már korábban elindított komplex ártéri rehabilitációra, amelynek része volt a gyalogakác visszaszorítása, majd annak helyén a legeltetés elindítása és megújuló energiát szolgáltató biomassza-ültetvények létrehozása. A helyreállított tájra alapozó ökoturizmus és a mintaterület közelében a hullámtéren fenntartható módon megtermelt, megújuló energiát szolgáltató biomassza használata gazdaságilag is fenntarthatóvá teszi a modellt. A szakértői becsléssel készített értékelés szerint a meglévő ökoszisztéma szolgáltatások minősége várhatóan javulni fog, részben a visszatartható víz mennyiségének függvényében. 2021-ben öt árvízmentes év után a hullámteret is elérő árhullám vonult le a Tiszán, feltöltve a kibővített vízmegtartó kubikgödör-rendszert. Az új sekély mederben július elejéig sikerült megőrizni a befogadott árvízi víztöbbletet, és a bivalyok tavában is kedvező vízfrissítés történt.
Élőhelyek tekintetében a terület már a projekt megkezdése előtt is diverznek és jó természetességűnek számított, a gyalogakáccal elözönlött területeket leszámítva. A Bivalyos-tótól keletre lévő kaszálóréten a projekt után szembetűnő volt a gyomfajok kisebb száma. Két védett növényfaj a projekt előtt és után is jelen volt. Az új tó helyszíne (állóvíz és mocsárrét) 2018-ban gyalogakác dominálta terület volt, melyet a tó és árok kialakítása előtt visszavágtak. Az így kialakult, a bolygatás nyomait még mutató területen 28 növényfaj, köztük két védett növény jelent meg. A vizek makrogerinctelen faunája többnyire gyakori, közönséges fajokból áll, melyek tág ökológiai igényűek. Elmondható tehát, hogy a diverzitás javult, valószínűleg ez azonban inkább a Tisza áradásának köszönhető. Halfajok tekintetében a beavatkozások után számos állóvizeket kedvelő faj megjelent, többek között a védett kurta baing, réti csík, vágócsík és szivárványos ökle, de sajnos megjelent három inváziós halfaj is. A diverzitás emelkedésének okai nem ismertek. Az élőhely stabilan diverz hüllő- és kétéltű faunának ad otthont, melyre a tóban jelenlévő inváziós halfajok jelenthetnek veszélyt. A Bivalyos-tó vízmintáinak elemzése alapján megállapítható, hogy a vízminőség a legtöbb komponens esetében kiváló/jó.
Társadalmi hatások
A településen a LIFE projekt a már évek óta működő ártéri mintaterülethez kapcsolódott, ezért a lakosság már rendelkezett ismeretekkel a témakörről, új volt viszont számukra a klímaváltozás hangsúlyozása. A lakosok szemlélete a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról, a vízvisszatartás fontosságáról kedvező irányba változott. A lakosok jól fogadják az ártéri beruházást, nagyon büszkék arra, hogy Tiszatarján kapcsolódni tud a Tisza-tavi turizmushoz a projekt keretében kialakított tanösvénnyel. A projekt kapcsán bővült a település kapcsolati köre, a résztvevők új ismeretek szereztek. A LIFE-MICACC projekt nemzetközi tanulmányútjai során lehetőség nyílt a jó gyakorlatok átvételére, a nemzetközi kapcsolat kialakítására klímabarát településekkel.
Pénzügyi és működési hatások
A projekt befejezése után ennek a területnek a fenntartását is az önkormányzat fogja biztosítani saját és pályázati forrásból. A következő főbb fenntartási feladatokra lehet számítani: a Tisza áradásakor a kihelyezett információs táblák leszerelése és elszállítása, a legeltetés bivalyokkal a mintaterületen, a tanösvény megtisztítása áradás után, az utak karbantartása, a pihenőhelyek tisztántartása, a stég karbantartása. Bolygatott felszíneken, legalább évi egyszeri kaszálással gondoskodni kell az özönnövények megtelepedésének és elterjedésének megakadályozásáról.
Az eredmény átvihetősége
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a hullámtéren az invazív növényfajok visszaszorításán és vízvisszatartáson keresztül olyan innovatív megközelítés, melynek egyszerre célja az árvízi biztonság fokozása és a hullámtér invazív fajok által okozott ökológiai állapotromlásának a visszafordítása. Ez a megoldás jó példaként szolgál a Tisza és mellékfolyói mentén más helyi közösségek számára is, amelyek egyre sérülékenyebbek az éghajlati és a vízzel kapcsolatos kockázatok szempontjából.
Tanulságok
Intenzív csapadékesemények ellenére a záporokból nem származott jelentős vízpótlás, a rendszer működése teljes mértékben a Tisza vízjárásának (és az ahhoz kapcsolódó talajvíznek) a függvénye. Az ingadozó vízszintű tavak fölé épített stéget az áradáskor feltöltődő tó időszakosan elborítja.
Finanszírozás
A megvalósítás (építkezés) kb. egy évet vett igénybe, és kb. 44,5 millió Ft-ba került .
A projekt az Európai Unió LIFE programjának, valamint a Belügyminisztérium és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósult meg. Az EU 60% támogatást (kb. 1,5 millió EUR) biztosított, a fennmaradó 40% önerőből (1,1 millió EUR) 31,5%-ot a Belügyminisztérium, 8,5%-ot pedig az egyes társult kedvezményezetti partnerek biztosítottak a projekt megvalósítása érdekében.
Kapcsolattartók
Bögre Lajosné, polgármester (t.tarjanph@t-online.hu)